2024. 05. 10. - Ötödik nap
Határtalanul
Várkastély a Kárpátokban –
Lovagkirándulás Erdélyben
2024. 05. 10.
5. nap
Igen, elfáradtunk… minden
igyekezetünk ellenére a blogírási motivációnkat elhagytuk valahol útközben, de
megosztjuk azért a maradék programokat is.
Magyarókereke – elmaradt a találkozó az itteni híres emberrel, helyette voltunk
Nagyenyeden a borászatban a harmadik napon.
Sebesvár romja – https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/turistakra-var-sebesvar-felujitott-vara-n-megfelelo-marketinggel-idegenforgalmi-latvanyossag-lehetne-kalotaszeg-ujjavarazsolt-ko , https://hu.wikipedia.org/wiki/Sebesv%C3%A1r_v%C3%A1ra
Régen
Hunyadvárnak és Kalotaszeg várának is nevezték, Bánffyhunyad, illetve
Kalotaszeg neve után. Római település helyén álló egykori földvára a
népvándorlás korában elpusztult. A kőből épült királyi várat az 1241-42-es
tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a
Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére. A 80
méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu
volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági
épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a
lakóépületeket, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.
Mindenki fáradtan felcaplatott a várhoz, ahol mindenki meglepetésére egy csuda kis várat találtunk és nagyszerűen szórakoztunk. Szerencsére ezen a napon már szép időnk volt!
Király-hágó – https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/utazz/varazslatos-hely-erdely-kapuja-a-kiraly-hago/ , https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly-h%C3%A1g%C3%B3
A Király-hágó
Romániában,
a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán,
Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális szerepe is nagy, hiszen
kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi
Erdély között.
Áthalad rajta Románia egyik legfontosabb főútja, a DN1-es (a nemzetközi útszámozás szerint E60-as).
A Királyerdő és a
Réz-hegység öleléséből kilépő Sebes-Körös két partján, az Erdélybe vezető út
mentén fekvő Várad neve egy erődítés meglétét sugallja a település
létrejöttekor. Ez a 11. század második felére tehető, és a hagyomány szerint
Szent László király személyéhez köthető, aki „a Körös mellett vadászgatván egy
helyre akadt, ahol angyali intésre eltökélte, hogy monostort alapít Szűz Mária
tiszteletére és ezt a helyet Váradnak nevezte el”.
Hazaérkezés
késő este... nem, itt már nem készült CSOPIKÉP :-)


Megjegyzések
Megjegyzés küldése