2024. 05. 08. - Harmadik nap

 Határtalanul

Várkastély a Kárpátokban – Lovagkirándulás Erdélyben

 

Gyulafehérvár

2024. 05. 08.

3. nap

 

0. Reggeli külön-külön, bepakolás

1. Gyulafehérvár – https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/gyulafehervar-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-gyulafehervar.html , https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r

Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár város Romániában, Fehér megyében. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. 1595–1596 között Báthory Zsigmond, illetve 1600–1601 között Mihai Viteazul vezetésével Moldva, Erdély és Havasalföld politikai vezetőjének lakóhelye volt.

 

·       Szent Mihály-székesegyház – https://ersekseg.ro/hu/catedrala/cathedral-st-michael-alba-iulia , https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/gyulafehervar-szent-mihaly-szekesegyhaz

A gyulafehérvári római katolikus érseki székesegyház Erdély legjelentősebb román kori épülete, a román kori magyar művészet egyik legnagyszerűbb példája. A magyar történelemben komoly szerepet játszó templomban nyugszik Hunyadi János, és rajta kívül számos más jelentős történelmi személyiség.

 

·       Szentháromság ortodox katedrális – https://www.explorecarpathia.eu/hu/romania/gyulafehervar-alba-iulia/szentharomsag-ortodox-katedralis , https://hu.advisor.travel/poi/Szentharomsag-katedralis-Gyulafehervar-19215

A román megszállás után nem sokkal, 1921-1922 között építették Erdély magyarok lakta történelmi és szakrális fővárosának középpontjában a hódítás szimbólumaként I Ferdinánd és Mária román uralkodók 1922. október 15-ei koronázására. Az ősi erdélyi katolikus egyházmegye középkori székesegyházának közvetlen szomszédságában emelték. A havasalföldi târgovistei templom másolata.

 

Mindenkinek különleges élmény volt, hogy lehetőségünk volt egy ortodox templom belsejének megtekintésére. A bent lévő hangulat és az egyedi fények lélegzetelállítóak voltak.

2. Torda sóbánya – https://www.salinaturda.eu/hu/a-sobanya-varazsa/

A tordai sóbánya a világ leglátványosabb ember alakította föld alatti területe és egyben a leghíresebb turisztikai látványosságok egyike. Az emberek a föld alatt, egy különleges természeti környezetben teremtették meg, Erdély mélyén, úgy, hogy beleástak a sóba, amely az évszázadokon keresztül a térséget beborító tenger elpárolgása után rakódott le. Ma a tordai sóbányából származó só 60 évre elegendő sómennyiséget tudna biztosítani az egész bolygó számára.

Ekkorra sajnos elhagyott a szerencsénk és iszonyú esőbe keveredtünk, még az úton is folyt a víz, ezért itt (sem) tudtunk külső képet csinálni. Még jó, jogy a barlangban nem esett :-). 

A sóbánya hatalmas tere csodálatosan szép volt, a lejutás a magasság miatt sokaknak kihívás volt, de mindenki úgy érezte, hogy megérte lemenni. Sokan szerettek volna csónakázni, de a korhatár miatt ez nem volt lehetséges, ezért befizettünk mindenkit egy körre az óriáskeréken.

Távolról láttuk a Tordai hasadékot is!

3. Torockószentgyörgyi vár – https://www.terjhazavandor.ro/a-torockoszentgyorgyi-var/ , https://erdelyinaplo.ro/elo-emlekezet/szekely-varrom-torockoszentgyorgyon

Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéjéhez tartozik, sokkal szorosabban kötődik az Aranyos vidékéhez. A 13. század végén, amikor Torockó az írott forrásokban megjelenik, a torockószentgyörgyi vár az Ákos nemzetségből származó Torockai család birtokában volt. Torockai Ehellős a legkorábban ismert személy, aki birtokosként tűnik fel. Az adatok azonban mindössze a 13. század második felére utalnak, vagyis a mongol támadás utáni időszakra.

 

Ide sajnos a feljutás lehetetlenné vált:  nemcsak, hogy a várhoz nem tudtunk felmenni, de a busz be sem tudott fordulni az odavezető útra a sár miatt... sokan elkeseredtek, hogy kimaradt a mászás, bár néhol mintha megkönnyebbült sóhajt hallottunk volna ;-).
A buszról készültek a képek. Pedig ez a vár is jó kalandnak tűnt...

Szemben a lenyűgöző Székelykő.

4. Torockó – https://torocko.org/torocko.html , https://kirandulastippek.hu/kolozsvar-erdelyi-medence/torocko

Az erdélyi falvak archetípusa, Erdély egyik legszebb falva, a Székelykő monumentális sziklatömbjének árnyékában fekvő Torockó. A zömmel magyarok lakta festői fekvésű falu egyedi stílusú, hófehérre festett házaival, különleges népviseletével és népművészetével Európa Nostra-díjat nyert és nagy eséllyel pályázik a Világörökségi címre.

 

A szakadó eső ellenére kisebb sétát tettünk, hogy legalább kívülről lássuk a település jellegzetes építkezési módokat, de sajnos minden be volt zárva a nagy esőzés miatt!

Így a tervezett Néprajzi Múzeum meglátogatása kimaradt.

5. Nagyenyed – neves termelő felkeresésése – https://nagyenyed.eu/ , https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/nagyenyed-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-nagyenyed.html

Erdély szívében, Fehér megyében áll a dicső múltú, a történelem viharaiban sokszor újjáépített Nagyenyed. A város helyén egykor római castrum állt. Ezen a helyen már az ókorban is volt település, az ásatások egy kelta falu maradványait is feltárták. Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik. Legmagasabb pontja az Őrhegy (367 m). A város a Maros és a Torockói-hegységből eredő Enyedpataka összefolyásánál jött létre, 270 méter terngerszint feletti magasságban.

A kirándulás második napján tudtuk meg, hogy az előre betervezett ismert termelő (Berde Szilárd Gábor - aki nemcsak lelkipásztor, hanem sajtkészítéssel is foglalkozik) nem tudta vállalni a találkozót. Helyette sikerült egy másik neves termelőt, András Milánt felkeresnünk Nagyenyeden ezen a napon. Bemutatta a pincéjét és mondott néhány szót a bor készítésének folyamatáról. 

·      Szállás:

·       Magyarlóna – https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/magyarlona-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-magyarlona.html , https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarl%C3%B3na

Magyarlóna falu Romániában Kolozs megyében. A Kolozs megyei Magyarlóna (ősi nevén Szászlóna) Kalotaszeg peremén, újabban az úgynevezett "átmeneti vidéken" elterülő falu, Kolozsvártól nyugatra, mintegy 12-13 km-re fekszik, a Nagyvárad és Kolozsvár közötti nemzetközi műút közvetlen közelében, a Gyalui-havasok dombos aljában.

A szállásaink itt sajnos egymástól távol helyezkedtek el, de mindenki szép és igányes helyen tölthette az éjszakát, szintés finom vacsorával és reggelivel.